Szirmai Nóra

Szirmai Nóra kiállítása, Bozsó Gyűjtemény, 2019.05.10.

Szirmai Nóra acélszobrászati munkáival először tavaly nyáron találkoztam a Kész Ipari Parkban az immár 15 éve hagyományosan megrendezett, és kuriózumnak számító alkotótábor zárókiállításán. A mélygarázs elhagyatottnak tűnő tágas terében, mondhatni a „senki földjén” sétálva a művek között, feltűntek nekem a levelek: Pálmalevél, Bálnalevél, Nautiluslevél. Két dolgot azonnal megéreztem az alkotások kapcsán. Az első, hogy rögtön szembetűnő volt, hogy ezek a munkák egy alkotóhoz tartoznak. Következetes, jól definiálható formanyelvük elárulta, hogy az alkotásokat életre hívó művészi gondolkodásmód összeköti. A második, hogy a természetből vett, organikus, főleg növényi formák, vázak, gondosan komponált levélszerkezetek valahogy az otthonosság érzetét keltették fel bennem. Visszafogott líraisággal töltötték meg azt a teret, amely igazából mindenkié, és mégis senkié. Afféle „nem-hely”. Marc Augé definíciója szerint olyan helyek ezek, amelyekhez nem tudunk kötődni. Azt a területet nevezi így, amelyik a város és a természet közé esik, nem igazán a természet, de nem is a város részei. Szigethy Anna szerint valahol a kettő között helyezkednek el konkrét és átvitt értelemben egyaránt, mint egyfajta átjáró, mint egy intermediális hely. A mélygarázs óriási, légüres közege is ilyen, melybe Szirmai Nóra harmonikus térrajzolatai életet csempésztek. Itt a Bozsó Gyűjtemény kertjében kicsit más a helyzet. A plasztikákat, mintha eleve a kert tervezőjének szemével látnánk, olyan magától értetődően szervesülnek az intim hangulatú kis oázis hangulatával.

Az alkotó az egykor Lakatos Pálnál szerzett inspirációkkal, tudással felvértezve került a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakára, ahol Farkas Ádám és Körösényi Tamás tanítványaként 2010-ben végzett. Korai munkáit még kevésbé időtálló anyagokból készítette, például gipszpólyából vagy később fából. Feltehetően nem véletlen, hogy hatással voltak, sőt vannak rá Andy Goldsworthy land art művész csodálatos kreációi, melyeket a természetben, a természetből alkot, az ott talált dolgokból konstruálja művészi szépségű, ám rövid életű, a természet örök körforgásának, változásának kitett kompozícióit. Szirmai Nóra kezdeti munkái is természeti ihletettségről tanúskodnak. Az azóta eltelt évtized alatt pedig – talán édesanyává válásának is köszönhetően – rendkívül koncentrált, hatékonyan dolgozó és határozott alkotóvá érett. Nem utolsó sorban e folyamat során manapság rálelt az acélra, amely jól láthatóan új távlatokat nyitott számára, a művészi intellektus új irányú puhatolózását indította el benne.

Geometrikus elemekből építkező, hegesztett acélobjektjeinek redukált formavilága egyszerű, letisztult formanyelvet képvisel. Bensőséges, érzékeny plasztikái az objektek rideg, nehéz anyagának és a finom vonalú növényi rajzolatok, a levél erezetének kontraszthatásából táplálkoznak. Szelvényes vázszerkezeteiben – például a Bálnalevél vagy a Váz esetében – az egymáshoz rendelt szénacél szalagok hol sűrűsödnek, hol egymástól nagyobb távolságban húzódnak, furcsán domborodó térjátékot rajzolva ki ezzel, rímelve a fém és a fény virgonc interakciójára. Az alkotó az alakzatok rajzosságát többször csersavas sötétítéssel erősítette.

A Tortula vertikális hangoltságú kompozíciója különböző magasságban elhelyezett, íves lemezek összekapcsolásából kialakított, lándzsaszerű elemek csoportja. A Pálmalevél tulajdonképpen a formai hasonlóságon alapuló organikus forma acéllemezkékből hegesztett, mégis dinamikusan komponált változata, amely szintén az alkotó kifinomult formaérzékéről tanúskodik. A Vitorla acélszalagokból hegesztett ívei a fizikai törvényszerűségeket némileg cáfolva azt az érzetet keltik, mintha valóban beléjük kapna a szél.

Az alkotó azonban tovább gondolkodik, kísérletezik anyagával, keresi az acél, a szerkesztett kompozíció, a felület fényeinek kiegyensúlyozott harmóniáját, együtthangzását, s ezen az úton újabb és újabb elemeket igyekszik becsempészni a művek által nyújtott sokrétű élménybe. Így érdemes lesz a későbbiekben is nyomon követni Szirmai Nóra művészi munkásságának alakulását.

Árvai-Józsa Kitty, művészettörténész